SZABÁLYOK és TUDNIVALÓK

Íjászpálya (Lőtéri) Rend
Érvényes: 2009. március 1-től a visszavonásig.

Papp Viktor sk.

2008.04.12.

49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet

a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz

szükséges elméleti és jártassági követelményekről

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

alapján, a következőket rendelem el:

A lőterekre vonatkozó szabályok

1. § (1) Polgári rendeltetésű lőtér (a továbbiakban: lőtér) üzemeltetése a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba

vett, illetve bejegyzett sportegyesületnek, gazdálkodó szervezetnek, valamint az Európai Unió más tagállamában

székhellyel rendelkező vállalkozás fióktelepének engedélyezhető.

(2) Lőtér üzemeltetését a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti

Rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti szolgálati ágba tartozó osztálya (a továbbiakban: BRFK) engedélyezi.

(3) A lőtérszabályzat jóváhagyása a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK

hatáskörébe tartozik.

(4) A hatóság a lőtér-üzemeltetési engedélyt (a továbbiakban: üzemeltetési engedély) akkor adja ki, ha a

kérelmező a lőtér üzemeltetéséhez szükséges jogszabályokban előírt követelményeket biztosította, lőtérszabályzattal

rendelkezik, és a lőtér üzemeltetésére - mint veszélyes üzemre - felelősségbiztosítást kötött.

(5) Védett természeti területen lőtér üzemeltetése nem engedélyezhető.

(6) A lőtér meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. § (1) Az üzemeltetési engedély iránti kérelemnek a 2. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.

(2) Tereplőtér üzemeltetése iránti kérelemhez, ha a tereplőtér

a) az államhatártól számított 10 km távolságon belül létesül, az illetékes határőrizeti szerv,

b) fegyveres szerv lőterétől számított 10 km távolságon belül létesül, az érintett fegyveres szerv,

c) repülőtértől számított 2 km távolságon belül létesül, a légügyi hatóság

hozzájárulását is csatolni kell.

3. § (1) A lőtér veszélyességi területét igazságügyi fegyverszakértő szakvéleménye alapján a lőtérszabályzatban

kell meghatározni. Az igazságügyi fegyverszakértő véleményét az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez kell

csatolni.

(2) A lőtérszabályzatnak a 3. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) A lőtér üzemeltetése nem sértheti, illetve nem veszélyeztetheti

a) az emberek és állatok életét, testi épségét, egészségét,

b) az emberek vagyonát,

c) a természeti és az épített környezetet.

(4) A lőtéren csak olyan lőfegyverrel és lőszerrel szabad lőni, illetve a lőfegyvert olyan célra szabad használni,

amelyet a lőtérszabályzat megenged. A lőtérszabályzatban a lövészet időtartama korlátozható, a lövészetre

használható lőfegyver jellegét, kategóriáját és a lőszer fajtáját, típusát a természeti és az épített környezetre

tekintettel kell megállapítani.

(5) Az üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes.

4. § Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles

a) az üzemeltetési engedélyt és a lőtérszabályzatot jól látható helyen kell kifüggeszteni, a tereplőtéren a lövészet

időtartama alatt, az épített lőtéren állandóan;

b) a lőtér használatakor a lőtérszabályzatban foglaltakat betartani és betartatni;

c) a lőtér karbantartásáról gondoskodni;

d) az üzemeltetési engedélyben szereplő adatok megváltozását 3 munkanapon belül bejelenteni az engedélyező

hatóságnak.

5. § (1) Lövészetet olyan személy vezethet, aki megfelel a biztonsági követelményeknek és lövészetvezetői vizsgát

tett, vagy első osztályú minősítéssel rendelkező versenyző, vagy lövészedzői, lövész-szakedzői képesítése, vagy

lövészverseny-bírói minősítése van.

(2) Lövészetvezetői vizsga az országos sportlövő szakszövetség által kijelölt versenybírói bizottság előtt tehető.

(3) A lövészetvezető nem felel meg a biztonsági követelményeknek, ha

a) állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) X.

fejezet], emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. XII. fejezet I. cím

166-168. §, 170. § (2)-(5) bekezdés, 171. § III. cím, 174. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény

[Btk. XIV. fejezet II. cím 197. és 198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatalos személy elleni bűncselekmények

[Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260.

§), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti,

vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §),

visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott - a

különös visszaesés szempontjából a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekményhez hasonló -

bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás

(Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószer előállításához használt

anyaggal (Btk. 282. §) vagy vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316-324. §, 326. és 327. §)

elkövetése miatt elítélték, illetőleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön

jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát

követő három évig;

b) bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt elítélték, illetve, ha vele szemben bűncselekmény

bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban

meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három

évig;

c) ellene az a) vagy b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt

büntetőeljárás folyik.

(4) A lövészetvezetőnek rendelkezni kell a lőtér helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK

által - a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése alapján - kiadott igazolással. Az igazolás kiadását az üzemeltetési

engedéllyel rendelkezőnek kell kezdeményeznie.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott igazolás kiadásához a rendőrkapitányság, Budapesten a BRFK a bűnügyi

nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 19. §-ának a) pontja és 29.

§-ának b) pontja alapján jogosult a bűnügyi nyilvántartás adatainak megismerésére.

6. § Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles lőtérnaplót vezetni a lövészetek időpontjáról, időtartamáról, a

használt fegyverek fajtájáról, típusáról, jellegéről, valamint tűzfegyver esetében kategóriájának betűjeléről is. A

lőtérnaplót az utolsó bejegyzés napjától számított 5 évig meg kell őrizni.

7. § (1) Lőfegyverrel tartott lövészeten - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak lőfegyver tartására

jogosult személy vehet részt.

(2) A lőfegyver megszerzéséhez szükséges tanfolyam, illetve lőgyakorlatot is magába foglaló szakképzés

keretében tartott lövészet során kizárólag az üzemeltetési engedéllyel rendelkező által tartott lőfegyver használható.

(3) A lőfegyver forgalmazására engedéllyel rendelkező személy jogosult lövészeten a készletében lévő

lőfegyverrel próbalövést leadni, a lőfegyvert belőni.

8. § (1) A lőtereken a jogszabályban és a lőtérszabályzatban meghatározott kötelezettségek betartását a Rendőrség

ellenőrzi.

(2) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, az ellenőrzést végző rendőrt a

lőtér területére beengedni, részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni.

(3) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapon belül az

ellenőrzött, illetve az üzemeltetési engedéllyel rendelkező személlyel ismertetni kell.

9. § Az életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető lövészet megkezdését,

folytatását a Rendőrség megtiltja.

A lőtér meghatározása

1. Lőtér az a terület (építmény), amelyen kis- és nagykaliberű golyós, marok vagy sörétes lőfegyverekkel (futóvad,

korongvadász, trap, skeet) kiképző-, edző- és versenyszerű lövészetet lehet végrehajtani.

2. A lőtér lehet:

2.1. ideiglenes jellegű tereplőtér,

2.2. állandó jellegű tereplőtér,

2.3. épített lőtér.

3. A lőtér részei:

3.1. Veszélyességi terület, amely felé a lövők a lövéseiket leadják. A veszélyességi terület határa a lövedék

röptávolságával egyezik, amelyet a szükséghez mérten zászlókkal, figyelmeztető táblákkal kell megjelölni. Ha a

veszélyességi területet utak, ösvények szelik át, vagy az bármilyen módon megközelíthető, a lövészet időtartamára

biztonsági őröket kell felállítani. Amennyiben a lőtér folyó vagy tó partján épült, a veszélyességi terület határát a

vízen bójákkal kell megjelölni.

3.2. Lőállás (tüzelőállás) az, ahonnan a lövő lövéseit leadja.

3.3. Jelzőállás céljára minden lőtávolsághoz teljes biztonságot nyújtó fedezéket kell létesíteni. A lőtereken a

lőállástól a jelzőállásig a jelzők, közreműködők részére teljes biztonságot nyújtó utat kell létesíteni, hogy a lövészet

tartama alatt is veszélymentesen lehessen közlekedni.

3.4. Bírói terület. A versenyek időtartamára a lőállások mögött megfelelő területet kell biztosítani a versenybírók

és a versenyen közreműködők részére. Ezt a területet korláttal vagy kötélkordonnal kell a nézőtértől elválasztani.

3.5. Nézőtér a bírói terület mögött a nézők rendelkezésére kijelölt hely.

4. Lőtéri berendezések: a jelző zászlók (kb. 1,20 m-es rúdon 70x45 cm méretű vörös színű zászló), bóják,

figyelmeztető-, eredmény-, közlő- és céltáblák, jelzőtárcsa, fegyverállvány, távközlő eszközök, gépállások,

elsősegély készlet, kordon, asztalok, székek.

5. Lőteret kiszolgáló épületek: a lőfegyver-, lőszertárolóhelyek, az irodák, a lőfegyverjavító műhelyek, az öltözők,

a pihenőszobák.

2. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez

A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelem tartalma

A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező személyi (magánvállalkozó) adatait (vállalkozói igazolvány számát);

b) a lőtér használatát kérelmező szerv megnevezését és címét (cégbírósági bejegyzést);

c) a lőtér fekvését (elhelyezését) pontos címét, (helyrajzi számát), a lőtér alaprajzát, a szomszédos földrészleteket

tartalmazó helyszínrajzot;

d) a lőtér 1. számú melléklet szerinti meghatározását:

e) annak megjelölését, hogy a lőtéren milyen jellegű, kaliberjelű és kategóriába tartozó lőfegyvert vagy muzeális

fegyvert, és milyen célra (futóvad, korongvadász, skeet, trap lövészet) kívánnak használni.

3. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez

Lőtérszabályzat

1. A lőtéren kizárólag ............................................................. jellegű, ...................... kaliberjelű és

....................................... kategóriájú lőfegyverrel, lőszerrel, illetve muzeális fegyverrel folytatható lövészet.

2. A lőtéren ...................................... lőállás használható.

3. Tereplőtereken a lövészet ideje alatt a golyófogókon (koronglövő lőtereken a veszélyességi terület határán)

piros zászlót (bóját) kell elhelyezni, ezenkívül a veszélyeztetett területeken biztonsági őröket kell felállítani.

4. Lövészetet csak lövészetvezető jelenlétében szabad végrehajtani.

5. A lőtéren tartózkodók a lövészetvezető (lőtérvezető) utasításait kötelesek betartani.

6. Lőtérre lőfegyvert csak nyitott zárdugattyúval (billenőcsövű lőfegyvert megtörve) ürített állapotban szabad

bevinni.

7. Lőfegyvert csak a kijelölt helyen (puskaállványon, asztalon) szabad tartani. Lőfegyvert, lőszert másnak átadni

vagy lőállásban őrizetlenül hagyni tilos!

8. A lőállásban csak a lövők és a lövészetvezető (versenybírók) tartózkodhatnak.

9. Lőtéren kizárólag a kihelyezett célra vagy céltáblára, illetve fegyverpróba esetén a mögötte lévő golyófogóba

szabad lőni.

10. Meghibásodott vagy eldugult lőfegyverből lövést leadni tilos! Töltési, ürítési vagy egyéb akadályt azonnal

jelenteni kell a lövészetvezetőnek. Meghibásodott lőfegyvert csak a lövészetvezetőnek (versenybírónak) szabad

átadni. Az átadásnál közölni kell a lőfegyver töltött vagy töltetlen állapotát.

11. A lőállások elé menni csak lövészetvezető előzetes engedélyével szabad!

12. A jelzőállásban kizárólag a lövészetvezető által kijelölt személyek tartózkodhatnak.

13. A lőtéren kizárólag a kijelölt úton szabad közlekedni.

14. A jelzőállásból csak a lövészetvezető utasítására, jelzésére szabad kijönni, a lőfegyvert vagy lőszert a célhoz

kivinni tilos!

15. A lőfegyver karbantartását csak a kijelölt helyen szabad végezni. Helyszíni javítást (alkatrészek cseréje stb.)

csak az arra jogosult végezhet.

16. A lövészetvezető azokat a lövőket, akik a biztonsági szabályokat nem tartják be, köteles kizárni a lövészetből.

A lőtéren nem tartózkodhat olyan személy, aki szeszes italtól befolyásolt állapotú, illetve szervezetében kábítószer

vagy pszichotróp anyag van.

17. Lövészetek alkalmával a lőtéren elsősegély készletet kell tartani. A lőfegyverrel okozott balesetet a baleset

helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz haladéktalanul be kell jelenteni.

18. Az elhasznált lőszer mennyiségéről kimutatást kell vezetni.

A lőtér üzemben tartójának neve: ................................................................

1. Az íjászedzés helyszíne lőtérnek minősül.
2. A lőtér veszélyes üzem!
3. Lőtéren csak olyan személy tartózkodhat, aki - függetlenül attól, hogy tagja-e a KÖRÖS-SÁRRÉTI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÍJÁSZ EGYESÜLETNEK vagy sem - a Lőtéri Rendet és a foglalkozásvezető utasításait magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint láthatóan nem áll alkohol vagy más kábító hatású szer hatása alatt.
4. Foglalkozásvezető az alábbi személyek valamelyike lehet.
   Papp Viktor, Potecz Attila, Balogh Imre,
   Amennyiben a fenti személyek közül egyszerre többen is részt vesznek az edzésen, a sorban előbb álló minősül foglalkozásvezetőnek.
5. Amennyiben a nevezett személyek közül foglalkozásvezetői minőségben senki sincs jelen, a foglalkozás nem minősül edzésnek, az ott történtekért a KÖRÖS-SÁRRÉTI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÍJÁSZ EGYESÜLET nem vállal felelősséget.
6. Az edzés a piros zászlók kihelyezésével veszi kezdetét.
7. Egyesületi tag akkor vehet részt az edzésen, ha előzőleg aláírásával tudomásul veszi a Lőtéri Rendben foglaltakat, és nincs lejárt tagdíjtartozása.
8. Nem egyesületi tag akkor vehet részt az edzésen, ha a foglalkozásvezető engedélyezi, valamint aláírásával tudomásul veszi a Lőtéri Rendben foglaltakat, és igazolja, hogy az adott hónapra az esedékes hozzájárulást befizette.
9. Edzésen íjat megfeszíteni csak lőállásban, a cél irányába szabad.
10. A kilőtt vesszők vesszőfogóból történő kihúzása, valamint az ellőtt vesszők keresése, ill. a vesszőfogók egyéb okból történő megközelítése egyszerre történik. Ez idő alatt a lövészet szünetel!
11. Vesszőkihúzáskor nem kötelező az előző pontot alkalmazni, ha a szomszédos lőállások egymás közti távolsága meghaladja a hosszabb lőtávolság felét, de legalább 5 métert. Ez nem vonatkozik a vesszőkeresésre és egyéb esetekre!
12. Látogatók, nézők kizárólag a lővonal mögötti területen, a lővonaltól legalább 3 méterre tartózkodhatnak.
13. Bármilyen rendellenességet, akadályt, problémát, hibát vagy sérülést azonnal jelezni kell a foglalkozásvezetőnek.
14. Ha az edzésen különleges esemény történik, azt a foglalkozásvezető jegyzőkönyvben rögzíti.
15. Az edzésnek akkor van vége, amikor a foglalkozásvezető a piros zászlókat beveteti.
16. A lőtéren a dohányzás tilos!
17. A Lőtéri Rend megszegéséből illetve a felszerelés hibájából eredő balesetért vagy kárért a KÖRÖS-SÁRRÉTI HAGYOMÁNYŐRZŐ ÍJÁSZ EGYESÜLETNEK nem vállal felelősséget.
18. A Lőtéri Rend nem ismerete nem mentesít az abban foglaltak alól.
19. A nem szabályzott kérdésekben a foglalkozásvezető utasításai az irányadók.